Family law

Determining the amount of child support is an important element of both divorce and child custody actions.

Every child has the right to a standard of living that ensures his/her adequate physical, intellectual, spiritual, moral and social development.

According to the Civil code, parents (natural, adoptive, divorced) shall maintain their underage children, as well as their adult children who are younger than 26 and continue their education.

The parent taking care of and educating the child provides mainly in kind (housing, food, clothing, education). Otherwise, the party that does not comply with this obligation is obliged by the court to the payment of child support.

The amount of child support depends on the agreement of the parties and courts shall only decide in lack of such an agreement between the parents.

When determining the amount of child support, the child’s needs, as well as the incomes and the material situation of the parent have to be taken into consideration.

The law establishes a presumption regarding the child’s need for support, i.e. the fact that the child needs support does not have to proven separately. This presumption can only be rebutted if a child is partly or completely able to provide for himself/herself given his/her personal living conditions and income situation.

 

Art. 529 of the Civil code establishes a maximum value in relation to the monthly net income of the parent obliged to pay child support. Thus, the child support shall not exceed ¼ th of the monthly net income in case of one child, 1/3 rd of the monthly net income in case of two children and ½ of the monthly net income in case of three or more children.

The sum of all support claims enforceable against debtors may not exceed 50% of their net income.

 

Incomes earned as salaries and other permanent benefits (seniority rights, unemployment rights etc.) form the basis of child support. Occasional incomes (delegation rights, allowance following a death etc.) or scholarships do not form the basis of child support.

 

In order to determine the amount of child support, the court takes into consideration the average income earned during the last year.

 

The amount of child support may be determined as a fixed amount (which follows inflation) or as a percentage and it may be paid in periodical instalments or by a single payment of a determined amount.

When concluding an agreement one should consider that incomes may change, therefore it is useful to establish a minimum amount per child besides determining a given proportion of the salary.

Child support claims may be enforced from the date of filing a lawsuit and for the future. Retroactive claims may only be enforced exceptionally if filing a lawsuit was hindered by the debtor and no omission may be imputed to the rightholder in enforcing his/her claim.

If the circumstances that served as a basis for determining the child support have significantly changed, the modification of the extent or termination of the child support may be requested in court.

A debtor who does not pay the established child support for 3 months, acting in bad faith, may be accused of committing the crime of family abandonment.

According to a survey carried out in 2017, more and more people are affected by this topic, given that one in five marriages ends in divorce in Romania. How can be common property divided in a smart, money and energy saving manner?

If the parties have not otherwise agreed upon within the framework of a marriage contract, the material relationships between the spouses are governed by the rules of the legal community of property. Accordingly, all goods acquired by the spouses – either together or separately – during their marriage are in their undivided common property.

In lack of evidence to the contrary, the presumption is that the spouses contributed equally to the acquisition of their common property, therefore the assets acquired during their marriage are divided equally between them and the obligations and debts undertaken during their marriage shall also be equally incumbent on them.

Common property is the main rule, but there are also some exceptions as they are in the spouses’ separate/own property: assets inherited or donated to the spouses during their marriage, assets for one’s own use or assets serving the exercise of a profession, property rights to which spouses are entitled to as creators of intellectual property, prizes, acknowledgments, scientific manuscripts, benefits for material or moral losses, insurance premiums, assets acquired upon the value of their own property and values replacing their own property, and the benefits resulting from their own property, respectively.

Terminating the community of property begins with determining the assets that are the object of division, which is followed by their evaluation and actual division. When evaluating property assets, their value at the time of the hearing shall be taken into consideration, not their acquisition price.

The matrimonial community of property may be terminated by agreement between the parties or by court decision.

Agreements concluded between the parties are the fastest, cheapest and most elegant form of property division. Agreements acknowledged by a notarial act may be concluded during the marriage or any time after the dissolution of marriage.

If there is no agreement, the division of common property is decided by a court of law. Property division applications may be submitted together with the application for divorce or subsequently, upon the dissolution of marriage. The division of common property by a court of law, however, is a very demanding and time consuming task. Pending on the evidence ruled (deeds, witnesses, expert opinions etc.), a court action may last for years. The parties have the possibility to conclude an agreement even after the initiation of a court action. In such cases, judges rule on the division of common property according to the parties’ will. When filing an application, claimants have to pay a stamp duty representing 3% of the value of assets that form the object of property division.

Division by way of agreement concluded through mediation is advantageous as in such cases only 50% of the legal stamp duty shall be paid!

A gyermekkel való kapcsolattartás szabályairól

„Közös megegyezéssel váltunk el, de a volt párom mindent megtesz annak érdekében, hogy ne láthassam a vele lakó gyermekem.  Mit tehetek?” – kérdezi Sz.T olvasónk.

A válást követően a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, a bíróság csak kivételes esetben rendeli el a szülői jogok egyetlen szülő vagy harmadik személy által való gyakorlását.

Az elvált szülők közösen állapítják meg a kiskorú lakóhelyét, egyezség hiányában pedig a bíróság dönt ebben a kérdésben.

A Ptk. 401. cikkelye rögzíti a különélő szülőnek azon jogát, hogy gyermekével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, a kiskorút nevelő szülő pedig köteles a kapcsolattartás zavartalanságát biztosítani.  

A gyermekek jogainak a védelméről szóló 2004. évi 272-es számú tv. értelmében a kiskorúnak joga van a rokonait megismerni és velük személyes kapcsolatot fenntartani. A szülő vagy más törvényes képviselő nem akadályozhatja  a nagyszülőkkel, testvérekkel vagy más rokonnal való személyes kapcsolattartást, kivéve ha ezt egy bírói határozat rendelte el.

A láthatási jog magába foglalja a gyermek látogatását, elvitelét, levelezést, telefonon való kapcsolattartást, tanulmányi eredményeiről illetve egészségi állapotáról való tájékoztatást, stb.

A láthatás kérdésében lehetőleg a szülőknek kell megállapodniuk. Egyezség hiányában, a láthatási program megállapításáról, módosításáról vagy korlátozásáról a bíróság rendelkezik a válóper keretében vagy egy különálló peres eljárás során.

Az eljárás keretében kötelező a 10. életévét betöltött gyermek meghallgatása, illetve indokolt esetben a bíró elrendelheti az ennél fiatalabb kiskorú meghallgatását is.

A tényállás teljes körű tisztázása érdekében indokolt lehet a tanúk kihallgatása, szociális felmérés elvégzése, pedagógusok véleményének a kikérése vagy pszichológusi szakértői vélemény elvégzése.  A végleges jogerős határozat hozataláig lehetőség van a láthatási program ideiglenes megállapítására, sürgősségi eljárás keretén belül.

A döntésnek tartalmaznia kell a kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát, egyéni vagy felügyelt voltát, a gyermek átadása és visszaadásának a helyét, idejét és módját. Ugyanakkor érdemes kitérni a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségre, az elmaradt látogatás pótlásának a lehetőségére és módjára illetve, külföldön élő szülő esetén, a gyermek szállítási költségeinek a viselésére.

A személyes kapcsolattartás gyakorlatban általában heti néhány együtt töltött délután illetve havi pár hétvége útján valósul meg, ugyanakkor a különélő szülőnek joga van az iskolai szünetek és az ünnepek időtartama alatt is időt tölteni a gyermekével.

A gyermekkel való személyes kapcsolattartás nem csupán jog, hanem kötelesség is. Ahhoz, hogy a láthatási program ténylegesen teljesíthető legyen és célját elérhesse elsődleges szempont a gyermek érdeke, de figyelemmel kell lenni mindkét szülő életkörülményére és életvitelére, a gyermek korára és elfoglaltságára illetve a szülő és a kiskorú közötti érzelmi kapcsolat mélységére is.

Ismét módosul a GYES!

A rossz népességi mutatók és a népességfogyás már európai tendenciának számítanak. Úgy Románia, mint Magyarország népességi mutatói a legrosszabbak között vannak Európában, pedig más országokban is lesújtó a helyzet.

A népességnövelés, a bátrabb gyermekvállalás nem kizárólagosan politikai kérdés, sokkal több tényező befolyásolja, viszont számos példa igazolja, hogy egy átfogó, kedvező családpolitika segíthet a helyzeten, növelheti a születések számát.

Ezt hivatott szorgalmazni a Hivatalos Közlönyben április 20-án közzétett 2016. évi 66-os számú törvény, amely 2016 július 1-én lép hatályba, módosítva a gyermeknevelési szabadságot és a gyermekgondozási segélyt szabályozó 2010. évi 111-es számú Sürgősségi Kormányrendeletet .

A jelenleg hatályos rendelkezések értelmében a szülőknek választaniuk kell az egy éves (fogyatékos gyermek esetén 3 év) illetve a két éves gyermeknevelési szabadság között.  A GYES értéke a legutóbbi 12 havi nettó átlagjövedelem 85 százaléka, egy éves szabadság esetén havi legkevesebb 600 és legtöbb 3400 lej, két éves szabadság esetén legkevesebb 600 és legtöbb 1200 lej.

Az új szabályozás értelmében a gyermeknevelési szabadság időtartama két év, a szülőknek nem kell választaniuk többé a két időtartam közül és az előző rendelkezéssel szemben az új törvény a havi gyermeknevelési pótlék alsó küszöbét rögzíti csak, eltörölve a felső határt.

A két éves (fogyatékos gyermek esetén 3 év) gyermeknevelési szabadságra és gyermeknevelési pótlékra jogosult bármelyik vér szerinti szülő, örökbefogadó, a gyermek nevelésével megbízott személy illetve gyám, aki a gyermek születése előtti 2 évben legalább 12 hónapon át adózandó jövedelemben részesült.  

A július 1-től hatályos törvény alapján a gyermeknevelési pótlék értéke a szülő utolsó 12 havi nettó átlagjövedelmének a 85 százaléka, de nem kisebb mint a bruttó minimálbér 85 százaléka. Május 1-től hazánkban a bruttó minimálbér értékét 1250 lejre növelik, így a gyermeknevelési pótlék minimális érétke 1.062, 5 lej lesz a mostani 600 lejhez képest.

Ikerterhesség esetén a GYES összege nő a bruttó minimálbér 85 százalékával (1.062,5 lej), az ikerterhességből születő második gyermektől kezdődően és ugyancsak plusz 1062,5 lej támogatás jár, amennyiben újabb gyermek születik a gyes folyósításának időszakában.

Amennyiben a gyermeknevelési szabadságra jogosult szülő a két éves szabadság lejárta előtt munkába áll és adózandó jövedelemben részesül, akkor a legalacsonyabb gyermeknevelési pótlék 50 százalékának megfelelő havi 531,25 lej értékű „stimulensre”, munkába való beilleszkedést támogató és serkentő segélyre jogosult.

Az új szabályozás alkalmazandó azon személyekre is akik a törvény hatályba lépésekor, azaz 2016 július 1-én már gyermeknevelési szabadságon vannak. Azon szülők esetében, akik a két éves szabadságot választották, a folyósítandó gyermekgondozási segély értékét hivatalból növelik, az egy éves gyermeknevelési szabadságon lévő érintettek pedig kéréssel fordulhatnak az illetékes hivatalhoz, csatolva az igazoló iratokat.

A gyermeknevelési szabadság ideje alatt az érintett munkaszerződése továbbra sem szüntethető meg a munkaadó kezdeményezésére. Ez a tilalom védi a szabadságot megszakító és stimuláló segélyben részesülő személyeket is, a gyermek második születésnapjáig, időtartam amely egyszer még hat hónappal meghosszabbítható.