Common law

Kellemetlenségek az elmulasztott autóátírás miatt

Tavaly  májusban adtam el a gépkocsimat, adás-vételi szerződéssel, de az új tulaj nem íratta saját nevére az autót és azóta már kaptam pár parkolási és gyorshajtási büntetést. Mi a teendő, hogyan tudnám az autót törvényes úton törölni az én nevemről? – kérdezi B.I. olvasónk.

Gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a szerződés aláírásakor az eladó átadja úgy az autót, mind pedig az összes eredeti okmányt (forgalmi engedély, törzskönyv, stb.), teljesen megbízva a vevő jóhiszeműségében. Sokszor hanyagságból vagy szándékosan (illetékek kifizetésének elkerülése végett) az új tulajdonos nem tesz eleget a törvény által előírt kötelezettségeinek és annak ellenére, hogy az autó már több gazdát váltott, a hivatalos nyilvántartásokban még mindig az első tulajdonos nevén szerepel.

Ingóságról lévén szó, a Ptk. 1674. cikkelye értelmében, a tulajdonjog átszáll a vevőre a szerződés megkötésének pillanatában és ezt a jogügyletet jelenteni kell úgy az adóhivatalnál, mint pedig az illetékes közszolgáltatási  hatóságnál.

            Az adóhivatalnál a tulajdonjog átruházása bejelenthető úgy a vevő, mint az eladó kérésére, így a gépjárműre kirótt további adók és illetékek az új tulajdonost fogják terhelni. Ne bízzuk a vevőre ezen kötelezettség teljesítését, ellenkező esetben vállalva azt a kockázatot, hogy az eladást követően kirótt gépjárműadó továbbra is minket terheljen.

Az adóhivatalnál való bejegyzés viszont nem vonja maga után az autó forgalmi engedélyének illetve törzskönyvének az új tulajdonos nevére való átírását.

            A közúti forgalomról szóló 2002. évi 195-ös számú Sürgősségi Kormányrendelet 11. cikkelyének értelmében a tulajdonjog átruházása esetén az új forgalmi engedély kibocsátása érdekében az új tulajdonos (vevő) köteles az illetékes hatósághoz fordulni, kérelmezve a gépjármű átírását illetve a régi tulajdonos adatainak a törlését, a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül.

            Ezen kötelezettség mulasztása kihágásnak minősül.

            A 2006. évi 1501-es számú Belügyminisztériumi Rendelet 8. cikkelyének értelmében a szerződés megkötésekor az eladónak lehetősége van a forgalmi engedély hátsó oldalán szerepelő „elidegenített” mezőben feltüntetni a gépjármű tulajdonjogának az átruházását, ezzel megkönnyítve a rendőrség számára a szabálysértések kiszűrését.

            Amennyiben a 30 napos határidő lejárta után a vevő nem íratta saját nevére az autót, az eladó kéréssel fordulhat az illetékes hatósághoz, kérelmezve a tulajdonjog átruházásának a hivatalos nyilvántartásokba való megjegyzését. Ezen megjegyzés még nem eredményezi a gépjármű átírását, de mentesítheti az eladót a más által elkövetett szabálysértések miatt kirótt különböző büntetések kifizetése alól.

            Az esetleges büntetéseket tartalmazó kihágási jegyzőkönyvek ellen az eladó panasszal fordulhat a bírósághoz a kézbesítéstől számított 15 napon belül.

            Amennyiben a vevő nem tesz eleget a törvényes kötelezettségének, az eladó peres eljárást kezdeményezhet a vevő és az átírásra illetékes hivatal ellen, arra kérve a bíróságot, hogy kötelezze a vevőt a gépjármű átírására, ellenkező esetben feljogosítva az eladót ezen eljárás lebonyolítására.

A Román Rádió jogi személyekkel szembeni követeléseiről

Amennyiben Ön jogi személy és nem részesül a Román Rádió szolgáltatásaiban, akkor jogosan felborzolhatják a kedélyét az említett intézmény követelései, amikor a havi villanyszámlán megjelenik ezen szolgáltatás ellenértéke is.

A Román Rádió szervezését és működését az 1991. évi 41-es számú tv szabályozza, amely a 40. cikkelyének a 3. bekezdésében előírja a jogi személyek azon kötelezettségét, hogy az említett intézmény szolgáltatásaiért, kedvezményezett minőségben, havi díjat fizessenek.

A fent említett törvénycikkely már többször képezte alkotmányossági panasz (kifogás) tárgyát és minden alkalommal az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fent említett törvénycikkely nem ellentétes az alaptörvénnyel, mivel a jogszabály értelmében a fizetési kötelezettség csakis azon jogi személyekkel szemben áll fenn, akik ténylegesen részesülnek valamilyen formában  az intézmény szolgáltatásaiban.

A közszolgálati intézmény sokszínű értelmezéseinek és az esetleges visszaéléseknek az ad lehetőséget, hogy a törvény, míg a természetes személyek esetében egyértelműen rendelkezik arról, hogy miképpen lehet igényelni a fizetési kötelezettség alóli felmentést, addig a jogi személyek esetében ez nem került rögzítésre.

A rádiós műsorszolgáltató társaság a fenti törvénycikkelyre hivatkozva szinte kivétel nélkül szólítja fel a jogi személyek tömkelegét, hogy tegyenek eleget a fizetési kötelezettségeiknek. Ellenkező esetben pedig peres eljáráshoz folyamodik a követelések érvényesítése érdekében és minden késedelmi napra 0,02 %-os büntető kamatot számol fel.

Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve utoljára 2013 október 29.-én a 448-as számú határozatában  hozott döntést ebben a kérdésben, megállapítva, hogy a törvénycikkelyt csakis az említett értelmezésben lehet az Alkotmánnyal  összhangban lévőnek tekinteni, csakis az köteles a díjat kifizetni, aki ténylegesen részesül az intézmény bármilyen szolgáltatásában és úgy a közigazgatási szervek, mint a bíróságok kötelesek ezen határozat előírásait tiszteletben tartani.

A Rádió Rt közszolgálati minősége, amire előszeretettel hivatkozik, valamint az általa kiállított, viszont a címzetesek által alá nem írt és el nem fogadott számlák önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy a bíróság bárkit is kötelezzen a díj kifizetésére. 

Nem utolsó sorban, ne feledjük, hogy az illeték sajtátossága az adóval szemben az, hogy míg az adóért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár, addig az illeték fizetője valamilyen kézzelfogható szolgáltatást vehet igénybe. A jogszabály nem állít fel egy abszolút, megdönthetetlen törvényes jogvélelmet a díj kifizetését illetően, egy kedvező ítélet érdekében a felperes be kell bizonyítsa követeléseinek a megalapozottságát illetve a szolgáltatások tényleges juttatását.

A vérbeli állami vállalkozó képes a “semmiből valamit csinálni”, de megfontolandó gondolat,  hogy a törvény ismeretében és egy kedvező joggyakorlat mellett, érdemes a semmiért fizetni?

Feltehetően, még mindig igen kevesen élnek a jogaikkal és védekezés nélkül, a nagy számok törvényét alkalmazva, a Rádió társaság üzleti politikája még mindig jövedelmezőnek bizonyul.