Commercial law

A követeléseink polgári eljárás keretén belül történő érvényesítéséről

Tartoznak Önnek vagy cégének? Jelentős kintlévőségei vannak? Amennyiben az adós nem akar fizetni vagy esetleg körbetartozás áldozata lenne, a következő lehetőségekkel élhet a lejárt esedékességű követelések érvényesítése érdekében.

 A Polgári perrendtartás 194. cikkelye a hitelezőnek lehetőséget biztosít egy közjog szerinti bírósági eljárás elindítására, ahol a felperesnek a bíróság előtt kell bizonyítania, hogy a követelése milyen jogcímen és milyen összegben áll fenn. Ezen eljárás előnyei közé tartozik, hogy a felperes az okiratokon kívül más bizonyítékok elrendelését is indítványozhatja (szakértői velemény, alperes személyes meghallgatása, tanúk kihallgatása) annak érdekében, hogy követeléseinek megalapozottságát bizonyítsa. Ugyanakkor, hátrányt jelenthet az érték szerint megállapított, viszonylag magas bélyegilleték, amelynek kifizetésére a felperes a kerestelevél benyújtásakor köteles, valamint a sokszor hosszadalmas eljárás.

Az adós ellen a hitelező fizetési meghagyásos eljárással is élhet, amelyre a P.p. 1013-1024 cikkelyei irányadóak.

Fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan biztos, esedékes és behajtható követelés, amely egy polgári szerződésből származik és amelyet okirat szentesít vagy a felek által elfogadott  statútum, szabályzat vagy más okirat állapít meg.

Az eljárást valamelyest késlelteti a hitelező azon kötelezettsége, hogy még a  keresetlevél benyújtását megelőzően, az adóst fel kell szólítania, hogy  a fizetési kötelezettségének tegyen eleget egy 15 napos határidőn belül. Előnyt jelent az alacsony, csupán 200 lejes bélyegilleték és az eljárás rövidebb időtartama, amely, ideális esetben, akár csak 45 nap is lehet a keresetlevél beiktatásától számítva.

A meghozott ítélet végrehajtható és jogerőre emelkedik ha az elsőfokú ítélet ellen nem nyújtanak be a fizetési meghagyás megsemmisítésére irányuló kérést vagy ezt a kérést a bíróság elutasítja.

Ezen eljárás hátránya, hogy a bíróság csakis a felek rendelkezésére álló okiratok és magyarázatok alapján hozza a döntését és amennyiben az alperes ellenzi a követelést vagy más bizonyítékok elrendelésének lenne helye, akkor a bíróság elutasítja a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló keresetet. Ebben az esetben lehetőség van a bíróság közjog szerinti eljárás útján történő megkeresésére.

Újdonság a kis értékű követelések eljárása, (1025-1032. cikkely) amely csakis abban az esetben vehető igénybe ha a keresetlevél beiktatásakor a követelés értéke nem haladja meg a 10.000 lejt.

Fontos tudni, hogy ezen eljárás nem terjed ki az 1025. cikkely 2. és 3. bekezdéseiben felsorolt tárgyakra, mint például adó-, vám- és közigazgatási ügyek; természetes személyek cselekvőképessége; házassági vagyonjogon és öröklésen alapuló jogok; csődeljárás, munkajog; ingatlan bérlete, stb.

Előnye az alacsony bélyegilleték – 50 lej a 2000 lejnél alacsonyabb követelések esetében és 200 lej a 2000 lejnél magasabb követeléseknél, amely lényegesen kisebb a közönséges eljárás alapján benyújtott keresetekhez képest.

Ez egy kifejezetten formanyomtatvány alapján történő írásbeli eljárás, ahol a felek ügyvéd általi képviselete nem kötelező.  Nem elhanyagolható ezen eljárás időtakarékossága sem, hiszen a bíróság a tárgyalástól vagy az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi információ beérkezésétől számított 30 napon belül hozza meg az ítéletet.

A meghozott ítélet végrehajtható, ezzel szemben fellebbezésnek van helye, amelyet az ítélet közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani.

          Amennyiben az általunk megkötött szerződés nem tartalmazott a számunkra elegendő hatékony biztosítékot, partnerünk fizetőképes és a követeléseink behajtására a bírósági eljárás az egyedüli megoldás, akkor érdemes tekintettel lenni a fent említett szempontokra (költségek, időhatékonyság, ítélet végrehajthatósága, stb) és soha ne feledjük, hogy követelési jogainkat 3 éves elévülési határidő fenyegeti.

Gyakorlati útmutató a KFT alapításához

A korlátolt felelősségű társaság (KFT) egy olyan jogi személy, amelyben a társult tagok felelőssége  korlátolt,  hiszen a társasági kötelmekért a tagok csakis a törzstőkéhez való hozzájárulásuk mértékéig felelnek.

A kis- és középvállalkozások kedvelt társasági formája, inkább személyegyesülés jellegű társaság, alapja a társtulajdonosok közötti bizalmi viszony.

A társaságot legalább egy és legtöbb 50 tag alapíthatja, de ugyanazon természetes vagy jogi személy csak egyetlen kft-ben lehet egyedüli tag.

Formailag, az alapító okirat magánokirat, de kivételes esetben, ha a törzstőkébe jegyzett javak között ingatlan található, akkor közokiratként, hiteles formában kell megkötni.

A cégbejegyzésre irányuló kérelmet 15 napon belül be kell jelenteni a székhely szerint illetékes cégbíróságnál. Csatolandó akták: a társasági szerződés és alapszabályzat, névfoglaló, a törzstőke befizetését igazoló banki igazolás (minimum 200 lej), székhelyre vontakozó bérleti/haszonkölcsön szerződés, az ügyvezető aláírási címpéldánya, a tagok és az ügyvezető arra vonatkozó közjegyzői nyilatkozata, hogy teljesítik az említett tisztségek betöltéséhez szükséges törvény által előírt feltételeket, a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi díj kifizetésének igazolása.

A kft a cégjegyzékbe való bejegyzés időpontjától rendelkezik jogi személyiséggel.

Elmúltál 16 és vállalkoznál? Megoldás: a családi vállalkozás! (Întreprinderea familială)

Az engedélyezett magánszemély és az egyéni vállalkozás mellett a családi vállalkozás a harmadik egyszerűsített vállalkozási forma, amelynek létesítését és engedélyezését a 2008. évi 44-es sz. sürgősségi kormányrendelet szabályozza.

Két vagy több családtag hozza létre, aki akár egyéni vállalkozó, engedélyezett magánszemély vagy más cég alkalmazottja is lehet.

Családtgnak minősül az a férj, feleség, 16 évnél idősebb gyermek, valamint IV. fokig terjedő rokon, aki:

  1. teljes cselekvőképességgel rendelkezik (gyermek esetén legalább 16 év),
  2. nem követett el a pénzügyi, könyvelési, vám- vagy adótörvények által büntetett cselekedetet,
  3. saját felelősségre nyilatkozza, hogy eleget tesz az egészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi törvényes előírásoknak,
  4. szakképesítése vagy szakmai tapasztalata van, amennyiben olyan gazdasági tevékenységet szeretne folytatni, ahol ezt a törvény feltételként rögzíti.

A családi vállalkozás a tagok által írásban rögzített megalakulási egyezmény alapján jön létre, amelynek kötelező módon tartalmaznia kell a családtagok és az általuk kinevezett nagykorú képviselő személyes adatait, a működési feltételeket, a nyereség illetve a veszteséghez való hozzájárulási arányokat, a tagok közötti viszonyokat, a kilépés lehetőségét és az okirat keltezését.

Létesítése és engedélyezése a székhely szerint illetékes cégjegyzék hatáskörébe tartozik, jogi személyiséggel nem rendelkezik.

A bejegyzésre irányuló kéréshez csatolni kell: a tagok személyi igazolványának/útlevelének a másolatát, a névfoglalót, a megbízott képviselő aláírási címpéldányát, a fenti követelmények teljesítését bizonyító dokumentumokat, a székhelyre vonatkozó bérleti vagy haszonkölcsön szerződést, a megalakulási egyezményt, a képviselő megbízását és, szükség esetén, a lakóbizottság beleegyezését, vagyont, szakképesítést és szakmai tapasztalatot igazoló iratokat.

A vállalkozás ügyintézését a tagok által megbízott képviselő látja el, a javakkal kapcsolatos rendelkezési jogügyletekhez (adás-vétel, stb) viszont szükséges a tagok egyszerű többségével hozott határozata. A vállalkozás által szerzett javak a tagok közös tulajdonát képezik, az alapító okiratban meghatározott részarányoknak megfelelően.

A családi vállalkozás szerződéses viszonyban állhat bármilyen magán vagy jogi személlyel, más családi vagy egyéni vállalkozással illetve engedélyezett magánszeméllyel, a kormányrendelet nem korlátozza a CAEN (TEÁOR) kódban feltüntetett gazdasági tevékenységek számát, viszont egyéni munkaszerződéssel alkalmazottakat nem foglalkoztathat.

A vállalkozás saját vagyonnal nem rendelkezik, de a tagok a tevékenység folytatását szolgáló vagyon létrehozása mellett dönthetnek, az alapító okiratban megjelölve a tagi hozzájárulás mértékét.

A tagokat korlátlan felelősség terheli, a vállalkozást szolgáló vagyon mellett saját vagyonukkal egyetemlegesen felelnek az esetleges adósságokért, az alapító egyezségben rögzített részesedések szerint. Jövedelmük után adót, szociális és egészségbiztosítási járulékot fizetnek.

A családi vállalkozás megszűnik és a cégjegyzékből kitörlik ha tagjainak több mint fele így  dönt, kilép vagy meghal.

Induló vállalkozás (SRL – DEBUTANT), akár 10.000 Eur értékű állami támogatással

A vállalkozói tevékenység ösztönzése, az új vállalkozások létrejöttének a támogatása elengedhetetlen része a gazdaság fejlesztésének, a foglalkoztatás növelésének. Ennek egyik eszköze lehet az induló vállalkozások támogatása és előmozdítása, amelyre a jogi keretet a 2011. évi 6-os számú Sürgösségi Kormányrendelet hivatott biztosítani.

A jogszabály értelmében kezdő vállalkozónak minősül az a nagykorú, cselekvőképes, természetes személy, akinek korábban nem volt tulajdonosi vagy részvényesi minősége más vállalkozásban, az 1990. évi 31-es számú kereskedelmi társaságokról szóló tv alapján most létesíti az első korlátolt felelősségű társaságot és saját felelősségére nyilatkozik, hogy eleget tesz a törvény által előírt feltételeknek.

A pályázati kiírásra kizárólag olyan mikrovállalkozásnak minősülő, határozatlan időtartamra létrehozott korlátolt felelősségű társaság pályázhat, amelyet egy vagy több, (max. 5) kezdő társtulajdonos hozott létre, aki(k) egyben ügyvezetői minőséget is tölt(enek) be az újonnan alapított cégben. Az említett jogszabály értelmében a társaság alapszabályzata legtöbb 5 tevékenységi körre terjedhet ki, kivételt képezve a pénzügyi és biztosítási közvetítésekkel kapcsolatos tevékenységek, ingatlan közvetítés, szerencsejáték, fegyverrel illetve alkohol és dohányáruval való keresedelem illetve az európai előírások által kivételezett olyan tevékenységek, amelyekre nem nyújthatók állami támogatások.

A korlátolt felelősségű társaság formájában létrehozott induló vállalkozás a  Cégbíróságon való bejegyzéssel  jön létre és az elnevezésében is szerepelnie kell az induló (debutant) kifejezésnek.

Lássuk mitől válik egy kezdő vállalkozás indítása bizsergetően vonzóvá?

Induló kft-ként az  üzleti tervünk legtöbb 50%-át képező, de nem több mint 10.000 EUR-nak megfelelő, vissza nem térítendő állami támogatásra vagyunk jogosultak, amennyiben kofinanszírozási forrásainkat bizonyítani tudjuk .

Ugyanakkor felcsillanhat a szemünk a 80.000 Eur -ig terjedő garancia hallatán is, amely az üzleti tervünk teljesítése érdekében felvett esetleges kölcsöneink  biztosítására hivatott.

Költséghatékonyságot biztosító rendelkezés a társaság bejegyzéséhez szükséges cégbírósági ejárás teljes illetékmentessége illetve a társadalombiztosítási járulékok kifizetése aluli mentesülés, amelyet a törvény négy, teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottal szemben biztosít.

Ahhoz, hogy a fenti kedvezményekben részesülhessünk, feltétel, hogy az induló kft határozatlan időre, teljes munkaidőben, munkakönyvvel alkalmazzon és foglalkoztasson legalább 2 személyt, mindaddig amíg fennáll az induló mikrovállalkozási státus.

A törvény értelmében ezen státus megszűnik a cég bejegyzésétől számított 3. év elteltével, valamint ha az esedékességtől számított 45 napon belül a társaság nem tesz eleget adófizetési kötelezettségeinek illetve ha a forgalom eléri az 500.000 Eur-t.

Kezdő vállalkozást indítani izgalmas dolog és egyben komoly kihívás, de a törvény által biztosított költséghatékony megoldások komoly segítséget nyújthatnak a sikeres kimenetel érdekében.

A korlátolt felelősségű társaság működéséről

A vállalkozás puszta gondolata is már egy fontos lépés az üzleti világ felé. Ha úgy döntött, hogy saját céget alapít, íme néhány hasznos információ a kft működésével kapcsolatban.

A kft. legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet évente legalább egyszer az ügyvezető vagy a törzstőke ¼-ét képviselő tagok hívnak össze, az alapító okiratban (társasági szerződésben) előírt szabályok szerint. Amennyiben alapításkor a tagok erről nem rendelkeztek, akkor a meghívót ajánlott levélben, legalább 10 nappal a közgyűlésre kitűzött nap előtt és a napirendi pontok megjelölésével kell közölni.

A taggyűlés feladata a kft. stratégiai ügyeiben történő döntéshozatal (pl.: pénzügyi mérleg jóváhagyása, ügyvezető kinevezése, osztalékfizetés, tagkizárás, tagfelvétel, ügyvezető jogkörei, az alapító okirat módosítása, törzstőke növelése vagy csökkentése, stb.)

A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a társult tagok és az üzletrészek (társasági részek) abszolút többsége képviselve van, az alapító okirat módosításához viszont az összes társult tag határozata szükséges, amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik.

Szabály, hogy minden üzletrész egy szavazatra jogosít fel, amelyet a tagok személyesen vagy, amennyiben ezt az alapító okirat megengedi, levelezés útján gyakorolnak. A törvény megengedi, hogy éljünk a technkika által biztosított lehetőségekkel (videokonferencia, email, stb), de ehhez szükséges korábban rögzíteni az erre vonatkozó szabályokat.

A törvényellenes vagy az alapító okirat előírásaiba ütköző határozat 15 napon belül megtámadható azon tag által, aki  nem vett részt a közgyűlésen illetve aki a határozat ellen szavazott és kérte ezen álláspontjának a taggyűlésről készült jegyzőkönyvben való rögzítését.

Az egyszemélyes Kft-nél taggyűlés nem működik, így a társaság legfontosabb kérdéseiben az alapító egy személyben határoz. Egyszemélyes Kft. esetében a döntéshozatalhoz természetesen nincs szükség a taggyűlésre előírt eljárási szabályok betartására, így nem érvényesülnek a meghívó közlésére, tartalmára, szavazás rendjére vonatkozó szabályok. Az egyetlen megkötés, hogy az egyedüli tagnak írásba kell foglalnia a társasággal kapcsolatos döntéseit.

A törvény értelmében az egyedüli tag a saját cégének keretén belül alkalmazotti minőséget tölthet be.

A kft. ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét egy vagy több, a tagok közül vagy harmadik személyek köréből kiválasztott ügyvezető látja el.

Az ügyvezetők a képviseleti jogaikat önállóan vagy együttesen gyakorolják és az aláírási címpéldányban szereplő módon és formában kötelesek aláírni a cég nevében.

A tagok egymás között szabadon elidegeníthetik az üzletrészeiket,  harmadik személyek javára történő átruházás viszont csakis akkor lehetséges, ha ezt megelőzte a törzstőke ¾-ét képviselő tagok jóváhagyó határozata.

Vállalkozni manapság komoly kihívás, de az adott piac ismerete, a jól átgondolt üzleti terv, a kitartás, megfelelő hozzáállás és a jó szakemberek bevonása meghozza az áhitott sikert.

A mikrovállalkozásról

A 2015. évi 22-es számú törvény által jóváhagyott adótörvénykönyv értelmében mikrovállalkozásnak minősül az a gazdasási tevékenységet folytató jogi személy, amely éves összárbevétele az előző pénzügyi évben:

  • nem több mint 500.000 EUR,
  • nem banki, biztosítási, tőkepiaci (kivétel a közvetítés) tevékenységből, szerencsejátékkal vagy kőolaj és földgáz kitermelésével kapcsolatos tevékenységből származik, illetve
  • a tanácsadási és ügyvezetési tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a forgalom 20%-át.

Az euróban megadott értékhatár lejre történő átszámítása a Romániai Nemzeti Bank által megállapított, az adott vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza árfolyamon történik.

A fenti vizsgálódást követően át kell tekinteni a tulajdonosi struktúrát is, mivel a mikrovállalkozás törzstőkéjéből az állam és az önkormányzat nem rendelkezhet tulajdoni részesedéssel.

Ugyanakkor, a fenti adatoktól függetlenül, a gazdasági társaság nem minősül mikrovállalkozásnak ha a cégnyilvántartási hivatalnál vagy a bíróságon bejegyzett felszámolás/csődeljárás alatt áll.

A mikrovállalkozás szerinti adózás kötelező az újonnan alapított vállalkozásokra illetve azokra a gazdasági társaságokra nézve, amelyek az előző pénzügyi évben eleget tettek a fenti követelményeknek

Kivételt képeznek azok az újonnan alapított vállalkozások, amelyek egy legkevesebb 45.000 lej értékű törzstőkével rendelkeznek. Nekik választási lehetőségük van a mikro és a profitadó között. A választott adózási rendszer végleges, feltéve, hogy a működése alatt a cég törzstőkéje nem csökken az említett határérték alá, ellenkező esetben a következő pénzügyi évben a mikrovállalkozásokra vonatkozó adózást kell alkalmazzák.

Az üzleti, pénzügyi év időtartama megegyezik a napári évvel. Egy újonnan alapított vagy egy megszűnt vállalkozás pénzügyi éve alatt a naptári év azon időtartamát értjük, amikor az illető jogi személy létezett.

A törvény két adókulcsot alkalmaz:

  1. az árbevétel 1%-a – ha a vállalkozás egy vagy több alkalmazottat foglalkoztat és
  2. az árbevétel 3%-a – ha a gazdasági társaságnak egyetlen alkalmazottja sincs.

Alkalmazottnak minősül az a személy aki egyéni munkaszerződés alapján, teljes munkaidőben van foglalkoztatva. Ezen feltétel teljesítve van abban az esetben is ha a vállalkozás részmunkaidőben több alkalmazottat foglalkoztat és a részarányok összessége kitesz egy teljes munkaidőt vagy ha a vállalkozás olyan megbízói vagy ügyvezetői szerződést köt, amely az illető személynek a nemzeti bruttó minimálbérnek megfelelő jövedelmet biztosít.

            A foglalkoztatott személyek számának a változása maga után vonja az alkalmazott adókulcs módosulását is.

Úgyszintén, ha az árbevétel meghaladja az 500.000 eurót vagy a tanácsadásból és ügyvezetési tevékenységből származó bevétel meghaladja a forgalom 20%-át, a bevétel alapú adó nyereségadóra változik.

A fentiek ismeretében érdemes megfontolni, hogy milyen vállalkozási formát válasszunk, hiszen sok esetben a mikrovállalkozás immár előnyösebb mint az engedélyezett magánszemély vagy az egyéni vállalkozás.

Az egyéni vállalkozásról

Az egyéni vállalkozás (întreprindere individuală) létesítését és engedélyezését a 2008. évi 44-es sz. sürgősségi kormányrendelet szabályozza, másik két vállalkozási forma, az engedélyezett magánszemély (PFA) illetve a családi vállalkozás mellett.

Az engedélyezett magánszemélyekhez hasonlóan, bármilyen gazdasági tevékenység folytatható ebben a formában, kivétel a szabad foglalkozások (liber profesionist) és olyan speciális törvényben szabályozott tevékenységek, amelyek esetében kötelező módon más vállalkozási formát szabályoz a törvény.

Az egyéni vállalkozás sem rendelkezik jogi személyiséggel, címzetese a cégjegyzékbe  való bejegyzéstől számítva rendelkezik kereskedői státussal.

Alapítója lehet azon magánszemély, aki:

  1. teljes cselekvőképességgel rendelkezik (betöltötte a 18. életévét),
  2. nem követett el a pénzügyi, könyvelési, vám vagy adótörvények által büntetett cselekedetet,
  3. székhellyel rendelkezik,
  4. saját felelősségre nyilatkozza, hogy eleget tesz az egészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi törvényes előírásoknak,
  5. szakképesítése vagy szakmai tapasztalata van, amennyiben olyan gazdasági tevékenységet szeretne folytatni, ahol ezt a törvény feltételként rögzíti.

Első lépés a vállalkozás nevének való leellenőrzése és lefoglalása a székhely szerint hatáskörrel rendelkező cégjegyzéknél.

A bejegyzésre irányuló kéréshez csatolni kell a kérelmező személyi igazolványának/útlevelének a másolatát, a névfoglalót, az aláírási címpéldányt és a fenti követelmények teljesítését bizonyító dokumentumokat. A beiktatástól számított 3 napon belül a cégjegyzék elrendeli az egyéni vállakozás nyilvántartásba való vételét és engedélyezi a működését, kiállítva az erre vonatkozó bejegyzési bizonylatot.

A 2017 január 17.-től hatályba lépett törvényes rendelkezések korlátozzák a tevékenységi körök számát, így egy egyéni vállalkozás legtöbb 10 CAEN (TEÁOR) kódban feltüntetett gazdasági tevékenységet folytathat és legtöbb 8 alkalmazottat foglalkoztathat.

Szerződéses viszonyban állhat bármilyen természetes vagy jogi személlyel, más egyéni vagy családi vállalkozással illetve engedélyezett magánszeméllyel, ugyanakkor harmadik személyeknél alkalmazottként munkaviszonya lehet.

A többi egyszerűsített vállakozási formához hasonlóan az egyéni vállalkozás is egyszerűsített könyvelést vezet, nettó jövedelme után 16%-os adót, szociális és egészségbiztosítási járulékokat fizet és korlátlan felelősség terheli, vagyis a vállalkozás javai mellett a saját vagyonával is felel az esetleges követelésekért, károkért.

A vállalkozó halála esetén a vállalkozás tovább működhet, amennyiben a hagyatéki eljárás lebonyolítását követő 6 hónapon belül az örökösök erre vonatkozóan közjegyzői nyilatkozatban így határoznak. Több örökös esetén lehetőség van egy képviselő kinevezésére és a vállalkozás tevékenysége a továbbiakban családi vállalkozásként folytatható.

A 2017. évi 1-es számú törvény eltörölte az egyéni vállalkozások bejegyzésére vonatkozó illetékeket, így jelenleg az eljárás ingyenes! 

Tartoznak Önnek vagy cégének, jelentős kintlévőségei vannak? A pénzkövetelések behajtására gyors és hatékony eszköz a fizetési meghagyás!

Fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan biztos, esedékes és behajtható követelés, amely egy polgári szerződésből származik és amelyet okirat szentesít vagy a felek által elfogadott  statútum, szabályzat vagy más okirat állapít meg.

A közjog szerinti eljárással szemben előnyt jelent az alacsony, csupán 200 lejes bélyegilleték és az eljárás rövidebb időtartama, amely, ideális esetben, akár csak 45 nap is lehet a keresetlevél beiktatásától számítva.

A törvény előzetes eljárást ír elő, amelynek értelmében, még a per elindítása előtt, a hitelező köteles az adóst felszólítani, hogy fizetési kötelezettségének tegyen eleget egy 15 napos határidőn belül.

A keresetlevélhez csatolni kell a nyílt tatartalmú ajánlott levélben vagy végrehajtó által kiküldött felszólítást illetve a követelés összegét bizonyító dokumentumokat.

Amennyiben az általunk megkötött szerződés nem rögzítette a késedelmi kamat mértékét, akkor a jegybanki alapkamat alkalmazandó.

Ezen eljárás keretében csakis a felek rendelkezésére álló okiratok és magyarázatok alapján hoznak ítéletet. Indokolt követelés esetén a fizetési meghagyást tartalmazó bírósági határozat végrehajtható, magába foglalja a fizetendő pénz összegét és a fizetési határidőt, amely legkevesbb 10, legtöbb 30 napos lehet.

 Az ítélet jogerőre emelkedik ha az elsőfokú határozat ellen nem nyújtanak be megsemmisítési kérést vagy ha igen, ezt a kérést a bíróság elutasítja.

Amennyiben az alperes indokoltan ellenzi a követelést vagy más bizonyítási eljárás is szükséges, akkor a bíró elutasítja a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló keresetet, de a követelés érvényesíthető közjog szerinti eljárás útján.