Civil procedure
A tanúvallomásról
A polgári perben, ha a fél állítását tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie a tanúk nevét és pontos címét, rögzítve a bizonyítani kívánt tényeket.
A megjelölt tanú helyettesítése csakis indokolt esetben lehetséges vagy ha a tanúként kihallgatni kívánt személy időközben meghalt vagy eltűnt.
Amennyiben a tanú az idézés ellenére nem jelenik meg, a bíróság elrendelheti az elővezetését vagy bírsággal sújthatja.
Ha az illető személy kora, betegsége vagy más nyomós ok miatt nem jelenhet meg a bíróság előtt, akkor lehetőség van a lakásán vagy tartózkodási helyén való kihallgatásra is.
Nem lehet tanú:
- első-, másod- és harmadfokú rokon illtve házasság által szerzett rokon,
- a házastárs, volt házastárs, jegyes vagy élettárs,
- aármelyik féllel ellenséges vagy érdekviszonyban álló személy,
- gyámság alá helyezett személy,
- hamis tanúzás miatt elítélt személy.
A felek határozott vagy hallgatólagos megállapodása mellett az a) – c) pontban megjelölt személyek is tehetnek tanúvallomást.
Figyelem! Válóper, apasági per illetve egyéb családi viszonnyal kapcsolatos perekben, az egyenesági leszármazottak kivételével, a rokon tanúként kihallgatható!
Tanúvallomás alól felmentett személyek:
- A lelkész, orvos, gyógyszerész, ügyvéd, közjegyző, bírósági végrehajtó, mediátor, bába és egészségügyi asszisztens vagy bármilyen más szakember, aki hivatásánál fogva szakmai vagy szolgálati titoktartásra köteles és az üggyel kapcsolatos információt szakmája gyakorlása során szerezte, amennyiben a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg.
A lelkészek kivételével, ezen személyek is tanúként kihallgathatók, amennyiben az érdekelt személyek e kötelesség alól felmentették őket.
- Bírák, ügyészek és köztisztviselők, a megbizatásuk lejárta után is, az ebben a minőségben tudomást szerzett titkos tényeket illetően.
Kivételesen, az illetékes hatóság vagy intézmény jóváhagyásával, ezen személyek is tanúskodhatnak.
- aki saját magát, hozzátartozóját, házastársát, volt férjét/feleségét, jegyesét vagy élettársát bűncselekmény elkövetésével vádolná vagy közmegvetésnek tenné ki.
Eljárás
A kihallgatás kezdetén az elnök megállapítja a tanú személyazonosságát, nevét, foglalkozását, lakóhelyét és életkorát illetve ha a felekkel valamilyen rokonsági viszonyban van vagy szolgálatukban áll, s hogy ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e.
Eskütétel után a tanút figyelmeztetik a hamis tanúzás következményeivel kapcsolatosan.
A tanúk meghallgatása egyenként történik. A még nem kihallgatott tanúk nem tartózkodhatnak a teremben a többi tanú meghallgatása alatt.
A kihallgatása során a tanú az általa észlelt tényekről ad nyilatkozatot, olyan lényeges körülményekkel kapcsolatban, amelyek az ügy érdemi eldöntésére lehetnek kihatással. Először az elnök által intézett kérdésekre majd a felek kérdéseire köteles válaszolni.
Ha a tanú vallomása más tanú elmondásával ellentétben áll, a tényállás tisztázását szükség esetén szembesítéssel lehet megkísérelni.
A vallomást a tárgyalási jegyző írásban rögzíti és elolvasás után minden oldalát aláírja a bíró, a jegyző és a tanú.
Útmutató a gyámság alá helyezéshez
„Idős családtagom súlyosan leépült. Egy hivatalos ügyben szükség lenne az aláírására, de szellemi és fizikai állapota miatt ez nem lehetséges. Mi a teendő? ” – kérdezi egy kedves olvasónk.
Ilyen esetben indokolt lehet a gyámság alá helyezés, az érintett személyi és vagyoni érdekeinek a megóvása miatt.
A gyámság alá helyezés bírósági eljárás útján rendelhető el abban az esetben, amikor súlyos elmezavar vagy elmegyengeség miatt a beteg ítélőképessége tartósan és teljeskörűen hiányzik és emiatt nem képes a saját ügyeinek a vitelére.
Az eljárás megindítására jogosultak a beteghez közel álló személyek, rokonok, de ezek hiányában bármilyen érdekelt személy (pld. lakóház gondnoka, kórház, helyi közigazgatási szerv, stb).
Az eljárás illetékmentes, a keresetet az érintett személy lakóhelye szerint illetékes bíróságnál kell benyújtani, az elmezavarra utaló tények illetve a javasolt bizonyítékok megjelölésével (okiratok, tanúk, szakértői vélemény, stb).
Szükség esetén, a gyámság alá helyezési kérelem elbírálásáig, lehetőség van egy különleges gondnok kinvezésére, aki az érintett személy ideiglenes képviseletére és gondozására illetve vagyonának a kezelésére hivatott.
A perben kötelező az ügyész részvétele, aki kivizsgálja az ügyet, kikérve egy elmeszakértői bizottság véleményét is. A szakértői vélemény általában néhány órát vesz igénybe, de sokszor megterhelő feladat a beteg szállítása, úgy az érintett, mint a család számára.
A bíróság köteles a beteget személyesen meghallgatni. Amennyiben az alperes egészségi állapota miatt lehetetlen a bíróságon való személyes megjelenés, lehetőség van a beteg tartózkodási helyén való meghallgatásra is.
A bíróság az eljárást lezáró jogerős ítéletben gyámot rendel ki, általában a házastárs, egy közeli rokon vagy családi barát személyében.
Gyám lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy, aki elvállalja és alkalmas ennek ellátására.
Újdonságnak számít, hogy a gyám személyét az érintett még cselekvőképes állapotban, közjegyzői okiratban is megjelölheti.
A gyám a gyámság alá helyezett cselekvőképtelen személy törvényes képviselője, ügyeiben önállóan jár el és köteles a cselekvőképtelen személyt gondozni. A cselekvőképtelen által személyesen aláírt jogügyletek megsemmisíthetők (kivételt képezve a kisebb jelentőségű hétköznapi ügyletek).
Amennyiben a gyámság alá helyezett személy állapota időközben javul, lehetőség van, bírósági eljárás keretében, a gyámság megszüntetésére.
Amellett, hogy a gyámság alá helyezés az érintett személy érdekeit szolgálja, az illető jogainak a korlátozását is jelenti, megfosztja őt a döntési jogától, esetleg még akkor is ha ő ezt indokolatlannak tartja. A fent említett garanciális szabályok betartása elengedhetetlen az esetleges visszaélések és indokolatlan jogkorlátozások elkerülése és kizárása érdekében.
Az igazságügyi állami támogatásról
“Mit tehetek ha a polgári perben kirótt bélyegilleték számomra nagyon megterhelő és meghaladja az anyagi lehetőségeimet?” – kérdezi olvasónk.
A Polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében, amennyiben a polgári per költségei veszélyeztetnék az Ön vagy családja megélhetését, igazságügyi állami támogatásban részesülhet az erre vonatkozó különleges törvényben előírt feltételek mellett.
A polgári ügyekben nyújtható igazságügyi állami támogatásról szóló 2008. évi 51-es számú sürgösségi kormányrendelet előírja, hogy a büntető perek kivételével, a támogatás igénybe vehető polgári, kereskedelmi, közigazgatási, munkaügyi illetve társadalom biztosítási ügyekben egyaránt.
A támogatás megvalósulhat:
- munkadíjban: a választott vagy kirendelt ügyvéd, az igazságügyi szakértő, fordító vagy tolmács illetve az igazságügyi végrehajtó honoráriumának a kifizetésében,
- bélyegilletékben: bármely magán vagy jogi személy kérhet mentességet, kedvezményt, részletfizetést vagy fizetési halasztást, akár a végrehajtás folyamán is.
A segély bármelyik formában igénybe vehető akár együttesen, akár külön-külön, azzal a feltétellel, hogy a munkadíjak esetében a támogatás mértéke ne haladja meg egy év alatt a 10 bruttó minimálbérnek megfelelő felső határt. Hazánkban jelenleg a bruttó minimálbér 1250 RON.
Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen ha a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott 26. életévét be nem töltött gyermekeinek az eltartását veszélyeztetné.
Az állami támogatás teljes mértékben fedezi a polgári per költségeit, amennyiben a keresetlevél benyújtását megelőző két hónapban az érdekelt személy egy családtagra vetített átlag havi nettó jövedelme 300 lejnél kisebb. A 600 lejnél alacsonyabb jövedelem esetén az állam a költségek 50%-át fedezi.
A jövedelem meghatározásánál figyelembe veszik a fizetést, időszakos juttatásokat, munkadíjakat, járadékokat, bérleti díjakat, kereskedelmi vagy önálló tevékenységből származó nyereséget valamint az állandó jellegű kiadásokat, az időszakosan fizetendő lakbért és tartásdíjat.
A támogatás a törvényben megállapított jövedelemkorláttól függetlenül is igényelhető, a kérelmező szükségleteivel arányosan, amennyiben az eljárás költségei korlátoznák az illető személy igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését.
A kedvezmény megítéléséről az ügyet tárgyaló bíróság dönt, a kérelmezőt nem terheli bélyegilleték fizetési kötelezettség. Csatolni kell az illető személy és családja jövedelmét és kiadásait igazoló okiratokat valamint egy saját felelősségre tett nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az elmúlt 12 hónapban a kérelmező a támogatás melyik formájában részesült és milyen értékben.
A támogatás elutasítására vonatkozó határozat ellen felülvizsgálati kéréssel élhetünk, a kiközléstől számított 5 napon belül.
Amennyiben a támogatásban részesült személy megnyeri a pert, a bíróság kötelezi a vesztes felet a támogatás összegének a kifizetésére, ellenkező esetben az állam viseli ezeket a költségeket.