A tanúvallomásról
A polgári perben, ha a fél állítását tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie a tanúk nevét és pontos címét, rögzítve a bizonyítani kívánt tényeket.
A megjelölt tanú helyettesítése csakis indokolt esetben lehetséges vagy ha a tanúként kihallgatni kívánt személy időközben meghalt vagy eltűnt.
Amennyiben a tanú az idézés ellenére nem jelenik meg, a bíróság elrendelheti az elővezetését vagy bírsággal sújthatja.
Ha az illető személy kora, betegsége vagy más nyomós ok miatt nem jelenhet meg a bíróság előtt, akkor lehetőség van a lakásán vagy tartózkodási helyén való kihallgatásra is.
Nem lehet tanú:
- első-, másod- és harmadfokú rokon illtve házasság által szerzett rokon,
- a házastárs, volt házastárs, jegyes vagy élettárs,
- aármelyik féllel ellenséges vagy érdekviszonyban álló személy,
- gyámság alá helyezett személy,
- hamis tanúzás miatt elítélt személy.
A felek határozott vagy hallgatólagos megállapodása mellett az a) – c) pontban megjelölt személyek is tehetnek tanúvallomást.
Figyelem! Válóper, apasági per illetve egyéb családi viszonnyal kapcsolatos perekben, az egyenesági leszármazottak kivételével, a rokon tanúként kihallgatható!
Tanúvallomás alól felmentett személyek:
- A lelkész, orvos, gyógyszerész, ügyvéd, közjegyző, bírósági végrehajtó, mediátor, bába és egészségügyi asszisztens vagy bármilyen más szakember, aki hivatásánál fogva szakmai vagy szolgálati titoktartásra köteles és az üggyel kapcsolatos információt szakmája gyakorlása során szerezte, amennyiben a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg.
A lelkészek kivételével, ezen személyek is tanúként kihallgathatók, amennyiben az érdekelt személyek e kötelesség alól felmentették őket.
- Bírák, ügyészek és köztisztviselők, a megbizatásuk lejárta után is, az ebben a minőségben tudomást szerzett titkos tényeket illetően.
Kivételesen, az illetékes hatóság vagy intézmény jóváhagyásával, ezen személyek is tanúskodhatnak.
- aki saját magát, hozzátartozóját, házastársát, volt férjét/feleségét, jegyesét vagy élettársát bűncselekmény elkövetésével vádolná vagy közmegvetésnek tenné ki.
Eljárás
A kihallgatás kezdetén az elnök megállapítja a tanú személyazonosságát, nevét, foglalkozását, lakóhelyét és életkorát illetve ha a felekkel valamilyen rokonsági viszonyban van vagy szolgálatukban áll, s hogy ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e.
Eskütétel után a tanút figyelmeztetik a hamis tanúzás következményeivel kapcsolatosan.
A tanúk meghallgatása egyenként történik. A még nem kihallgatott tanúk nem tartózkodhatnak a teremben a többi tanú meghallgatása alatt.
A kihallgatása során a tanú az általa észlelt tényekről ad nyilatkozatot, olyan lényeges körülményekkel kapcsolatban, amelyek az ügy érdemi eldöntésére lehetnek kihatással. Először az elnök által intézett kérdésekre majd a felek kérdéseire köteles válaszolni.
Ha a tanú vallomása más tanú elmondásával ellentétben áll, a tényállás tisztázását szükség esetén szembesítéssel lehet megkísérelni.
A vallomást a tárgyalási jegyző írásban rögzíti és elolvasás után minden oldalát aláírja a bíró, a jegyző és a tanú.