Hogyan és miért írjunk végrendeletet?

Egy 2015-ben végzett felmérés szerint a megkérdezettek kétharmada hasznosnak tartja a végrendeletet, de közülük csak hét százaléknak van és alig 30 százalék tervezi ennek megírását.

Hogy miért? – kérdezhetjük jogosan, hiszen a testamentum komoly segítség lehet a családunk, szeretteink számára a halálesetet követő nehéz időszakban, segíthet az örökösödéssel kapcsolatban felmerülő bonyodalmak, esetleges viták elkerülésében.

A végrendelet olyan egyoldalú, személyes (kizárt a meghatalmazott általi végrendelkezés lehetősége) és visszavonható jognyilatkozat, amely által az örökhagyó halála esetére rendelkezhet akár egész vagyonáról, akár annak egy részéről.

A testamentum egyéb rendelkezéseket is tartalmazhat, például egy házasságon kívüli gyermek elismerését, a temetkezésre vonatkozó különböző kitételeket, kiterjedhet bizonyos törvényes örökösök hagyatékból való kitagadására, stb.

Érvényességi feltétel az írásbeliség és a különállóság. A román jogban a szóbeli végrendelkezés érvénytelen, illetve kizárt a közös végrendelkezés lehetősége, tehát ugyanabban az okiratban két személy nem rendelkezhet egymás vagy egy harmadik személy javára.

A végrendelet lehet rendes, rendkívüli (háború, járvány, súlyos szerencsétlenség, tengeri utazás, idején vagy katonai szolgálatot teljesítő illetve kórházban fekvő örökhagyó által írt dokumentum) és különleges (banki betétekre vonatkozó illetve külföldön készült) végrendelkezés.

Jelen cikk tárgyát a rendes testamentum képezi, mivel ez a leggyakoribb forma, megszokott körülmények között ebben a formában végrendelkezünk.

A rendes végrendelet legegyszerűbb és legolcsóbb formája a holográf, saját kézzel írt végrendelet, amelyet az örökhagyó az elejétől a végéig kötelezően maga ír meg és ír alá, illetve tartalmaznia kell a keltezés idejét, dátumát.

Bármely fent említett követelmény hiányában, az okirat semmis.

A hagyatéki eljárás keretén belül ezen okiratot a közjegyzőnél be kell mutatni láttamozás végett.

Ezen típusú végrendelet hátránya, hogy az örökhagyó akarata könnyebben befolyásolható, az egyszerű formai követelmények miatt az okirat hamisítható és fennáll a hibás fogalmazás vagy az értelmezhetőség veszélye.

Ezen hiányosságokat hivatott pótolni a közjegyzői végrendelet, amely költségesebb, de előnye, hogy a közokiratok bizonyító erejével rendelkezik, tehát kevésbé támadható. Az örökhagyónak (aki ez esetben akár írástudatlan is lehet) személyesen meg kell jelennie a közjegyző előtt, aki meggyőződik az ügyleti képességéről és valódi szándékáról, tájékoztatja a jogügylet lényegéről és következményeiről és nyilatkozatát egyértelműen és világosan írásba foglalja.

Nem kizárólag magánszemélyek javára végrendelkezhetünk, hanem lehetőség van egy jótékony szervezetet (alapítvány/egyesület) is megnevezni örökösnek, de gyakorlatban már felmerült kérdésre válaszolva, állat javára nem rendelkezhetünk. Aki házi kedvencéről szeretne gondoskodni, az például egy állatvédő szervezetet jelölhet meg kedvezményezettnek, akinek gondjaira bízza árván maradt állatát.