A munkaviszony felmondása

„Csak úgy kitehetnek az állásomból?”- kérdezi egy kedves olvasónk, aki úgy érzi, hogy  munkaadója  jogtalanul és indokolatlanul szüntette meg a munkaviszonyát.

       A munkaviszony felmondására irányuló határozat alaki és tartalmi feltétételeit a Munka Törvénykönyvéről szóló 2003. évi 53-as számú törvény (a továbbiakban Mt) 62. cikkelyének 3. bekezdése, a 76. és 252. cikkelye szabályozza.

       Ezek értelmében az elbocsátásra irányuló határozatot kötelező módon írásba kell foglalni, ezen törvényes kötelezettségtől eltérni nem lehet, a szóban közölt felmondás jogellenes és az érvénytelenség jogkövetkezményét vonja maga után.

       Továbbá, a munkáltató a felmondást köteles megindokolni, megjelölve azokat a konkrét tényeket és törvényes rendelkezéseket, amelyekre a határozatát alapozta. Egy esetleges munkaügyi jogvita (peres eljárás) során az eredetileg közölt elbocsátási indokokon kívül újabb  okot felhozni illetve bizonyítani nem lehet.

      A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell a felmondási határidőt is, ennek időtartamát (min. 20 munkanap), csoportos létszámcsökkentés esetén a prioritási sorrend felállításának a szempontjait illetve a rendelkezésre álló esetleges szabad munkahelyeket.

      A döntést a munkavállalóval közölni kell, a felmondás csakis a kiközlés dátumától hatályos. Személyes átadás esetén a jognyilatkozatra rá kell írni az átadás időpontját és ezt a címzettel alá kell íratni, postai úton történő kiközlés esetén pedig tértivevénnyel kell igazolni az átadás időpontját.

Az átadás különös odafigyelést érdemel, adott esetben a kiközlés tényének és időpontjának az igazolása perdöntő lehet.

      További alaki követelmény, hogy a munkaszerződés felbontására irányuló határozatnak tartalmaznia kell az ellene irányuló jogorvoslati lehetőségeket is, az illetékes bíróság megjelölésével.

     Az elbocsátási határozat megsemmisítésére a Mt. egy 30 napos keresetindítási határidőt állapít meg és az általános illetékességi eljárási szabályoktól eltérően, munkaugyi jogvitákban a felperes lakóhelye szerinti megyei törvényszéknek van hatásköre.

       Az elbocsátási határozat megsemmisítése következtében a bíróság kötelezi a jogtalanul eljáró munkáltatót mindazon fizetések és egyéb juttatások kifizetésére, amelyekre ellenkező esetben az alkalmazott jogosult lett volna.

      A fenti alakiságok betartásának kiemelt jelentősége van, mert ezek elmulasztása esetén a munkaügyi bíróság sokszor már figyelembe sem veszi a munkáltató érdemi érveit és csupán alaki, formális hiányosságok miatt érvénytelennek, semmisnek nyilvánítja a felmondási határozatot. 

     Ugyanakkor a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a munkáltató által tanusított emberséges, együttérző hozzáállás legalább ugyanolyan fontos mint az eljárás jogszerűsége, ezáltal akár elkerülhető számos kellemetlenség és egy esetleges precedens értékű határozat.