A gyermekkel való kapcsolattartás szabályairól

A gyermekkel való kapcsolattartás szabályairól

„Közös megegyezéssel váltunk el, de a volt párom mindent megtesz annak érdekében, hogy ne láthassam a vele lakó gyermekem.  Mit tehetek?” – kérdezi Sz.T olvasónk.

A válást követően a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeletet, a bíróság csak kivételes esetben rendeli el a szülői jogok egyetlen szülő vagy harmadik személy által való gyakorlását.

Az elvált szülők közösen állapítják meg a kiskorú lakóhelyét, egyezség hiányában pedig a bíróság dönt ebben a kérdésben.

A Ptk. 401. cikkelye rögzíti a különélő szülőnek azon jogát, hogy gyermekével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, a kiskorút nevelő szülő pedig köteles a kapcsolattartás zavartalanságát biztosítani.  

A gyermekek jogainak a védelméről szóló 2004. évi 272-es számú tv. értelmében a kiskorúnak joga van a rokonait megismerni és velük személyes kapcsolatot fenntartani. A szülő vagy más törvényes képviselő nem akadályozhatja  a nagyszülőkkel, testvérekkel vagy más rokonnal való személyes kapcsolattartást, kivéve ha ezt egy bírói határozat rendelte el.

A láthatási jog magába foglalja a gyermek látogatását, elvitelét, levelezést, telefonon való kapcsolattartást, tanulmányi eredményeiről illetve egészségi állapotáról való tájékoztatást, stb.

A láthatás kérdésében lehetőleg a szülőknek kell megállapodniuk. Egyezség hiányában, a láthatási program megállapításáról, módosításáról vagy korlátozásáról a bíróság rendelkezik a válóper keretében vagy egy különálló peres eljárás során.

Az eljárás keretében kötelező a 10. életévét betöltött gyermek meghallgatása, illetve indokolt esetben a bíró elrendelheti az ennél fiatalabb kiskorú meghallgatását is.

A tényállás teljes körű tisztázása érdekében indokolt lehet a tanúk kihallgatása, szociális felmérés elvégzése, pedagógusok véleményének a kikérése vagy pszichológusi szakértői vélemény elvégzése.  A végleges jogerős határozat hozataláig lehetőség van a láthatási program ideiglenes megállapítására, sürgősségi eljárás keretén belül.

A döntésnek tartalmaznia kell a kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát, egyéni vagy felügyelt voltát, a gyermek átadása és visszaadásának a helyét, idejét és módját. Ugyanakkor érdemes kitérni a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségre, az elmaradt látogatás pótlásának a lehetőségére és módjára illetve, külföldön élő szülő esetén, a gyermek szállítási költségeinek a viselésére.

A személyes kapcsolattartás gyakorlatban általában heti néhány együtt töltött délután illetve havi pár hétvége útján valósul meg, ugyanakkor a különélő szülőnek joga van az iskolai szünetek és az ünnepek időtartama alatt is időt tölteni a gyermekével.

A gyermekkel való személyes kapcsolattartás nem csupán jog, hanem kötelesség is. Ahhoz, hogy a láthatási program ténylegesen teljesíthető legyen és célját elérhesse elsődleges szempont a gyermek érdeke, de figyelemmel kell lenni mindkét szülő életkörülményére és életvitelére, a gyermek korára és elfoglaltságára illetve a szülő és a kiskorú közötti érzelmi kapcsolat mélységére is.