Drept imobiliar
„Ingatlant szeretnék vásárolni, mire érdemes odafigyelni az előszerződés aláírásakor?”- kérdezi olvasónk.
Ha végre megtaláltuk a számunkra megfelelő ingatlant, még mielőtt bármire is köteleznénk magunkat, ellenőrizzük le a házra/lakrészre/telekre vonatkozó dokumentumokat: friss telekkönyvi kivonat, kataszteri dokumentáció, energetikai tanúsítvány, építkezési engedély, stb. A telekkönyvi kivonat tükrözi a jogi helyzetet, a tulajdonos személyét, az esetleges jelzálogokat vagy elidegenítési tilalmat, amely terhelheti az ingatlant. Továbbá, a kellemetlen meglepetések elkerülése végett, már most megbizonyosodhatunk, hogy az adó és a szolgáltatások (víz, gáz, villany, stb.) díja naprakészen ki van fizetve.
Amennyiben az eladás útjában valamilyen átmeneti akadály áll (hagyatéki eljárás tárgyalása, tulajdonközösség megszüntetése, hitel jóváhagyása, stb.), érdemes előszerződést kötni, amelyben a felek rögzítik az adás-vétel lényeges elemeit (ár, fizetési határidők, garanciális feltételek) és egyben kötelezik magukat a tulajdonjogot átruházó közjegyzői adás-vételi szerződés aláírására.
Formailag az ingatlanra vonatkozó adás-vételi előszerződés lehet magánokirat vagy közjegyzői okirat, tulajdonjogot egyik sem alkalmas átruházni, csak szerződéskötési kötelezettséget keletkezet.
Az előszerződés aláírásakor kifizetendő előleg/foglaló mértéke a felek megállapodásától függ. Mindkét félnek garanciát jelent azon szerződéses rendelkezés, amelynek értelmében a vevő elveszíti a kifizetett előleget, amennyiben meggondolja magát, illetve az eladó visszafizeti a foglaló kétszeresét, ha eláll a szerződéstől.
Teljesítésre ösztönző kitételnek minősül a késedelmi büntető kamat illetve a szerződés megszegése esetén fizetendő, előre megállapított, kártérítés.
A közjegyzői dokumentum előnye, hogy végrehajtható okirat, az előszerződés felbontása esetén nem kell bírósághoz fordulni, a követelés, per nélkül, végrehajtó által érvényesíthető.
Hasznos rendelkezni a felek azon lehetőségéről, hogy jogszerűen (per nélkül) felbontsák a szerződést, amennyiben a másik fél nem teljesíti a kötelezettségeit, ebben az esetben elkerülve egy esetleges perrel járó idő, energia és pénz veszteséget.
A törvény lehetőséget nyújt az előszerződésnek a telekkönyvbe való feljegyzésére is, amennyiben az eladó telekkönyvi tulajdonos és az előszerződésben a felek rögzítették a közjegyzői adás – vételi szerződés aláírásának a határidejét. Az említett határidőn belül a feljegyzés bármikor eszközölhető, illetve ezt követően legkésőbb 6 hónapig. Így bárki tudomást szerezhet az előszerződés létéről és rosszhiszemű vásárlónak minősül, amennyiben egy újabb előszerződést kötne az ingatlanra. Építkezés alatt álló ingatlanok esetén, a feljegyzés kisebb kellemetlenségekkel járhat, hiszen amíg a megvásárolandó lakrésznek nincs saját telekkönyve, a vevő minden egyes jogügyletnél (felosztásnál, eladásnál, stb.) jelen kell legyen.
A Ptk. 2386. cikkelye alapján a vevő egy törvényes jelzálogjoggal rendelkezik a kifizetett előlegre vonatkozóan, amennyiben az eladó nem tesz eleget a szerződéskötési kötelezettségének.
Amennyiben az egyik fél indokolatlanul megtagadja a szerződés aláírását, lehetőség van az előszerződés bírói úton való érvényesítésére. Az erre vonatkozó rendelkezések egy korábbi cikk tárgyát képezték.
A lakásbérleti szerződésről
Egy gondosan megfogalmazott lakásbérleti szerződés sok kellemetlenségtől megóvhatja a bérbeadót és a bérlőt egyaránt. Bármennyire megbízhatónak tűnne a másik fél, anyagi kérdésekben nem tanácsos kizárólagosan a bizalomra hagyatkozni.
A lakásbérleti szerződés egy konszenzuális szerződés, létrejöttéhez elegendő ha a felek megegyeznek a szerződés tárgyát és a bérleti díjat illetően. A felek adatai, a bérlemény címe, pontos leírása, a fizetés módja, a kötelezettségek rögzítése és az időtartam mellett hasznos lehet megjelölni a bérlővel együtt lakó személyek nevét illetve naprakész leltárt készíteni a lakásban található ingóságokról.
A bérbeadó fő kötelezettsége, hogy az ingatlant a bérlőnek átadja, vagyis a birtoklási és használati jogát részére biztosítsa, továbbá a bérleti jogviszony fennállásának egész tartama alatt a használatot tűrje.
A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas és megfelel a szerződés előírásainak valamint azért, hogy harmadik személynek nincs az ingatlanra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza.
A törvény az ingatlan karbantartásával, fenntartásával járó költségeket (felújítás, javítás, stb.) a bérbeadóra hárítja. Ez alól csak azok a kisebb költségek jelentenek kivételt, amelyek a lakás rendeltetésszerű használatával együtt járnak.
A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha az ingatlant károsodás veszélye fenyegeti vagy a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének szükségessége merül fel.
A szerződés alapján a bérlő köteles az ingatlant átvenni és a bérleti díjat határidőre fizetni. Továbbá köteles a bérleményt rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használni, lehetőséget nyújtva a bérbeadónak a használat időnkénti ellenőrzésére. Nem megfelelő vagy nem rendeltetésszerű használat esetén a bérbeadó kártalanításra tarthat igényt.
Az új Ptk. értelmében közvetlenül végrehajtható okiratnak minősül nem csak a közjegyzői, hanem a magánokiratba foglalt és az adóhivatalnál bejegyzett lakásbérleti szerződés is, a bérleti díj kifizetése illetve, a határidő lejártakor, a bérlemény visszaszolgáltatására vonatkozóan. Ezen rendelkezés gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy a bérbeadó peres eljárás és bírói határozat nélkül elindíthatja a végrehajtást, a bérleti díj rövid időn belül behajtható, az ingatlanbitorló pedig kilakoltatható.
Gyakorlatban hasznos a bérleti szerződést a telekkönyvben feljegyezni, mert ezáltal nyilvános lesz és a bérlet tárgyát képező ingatlan elidegenítése esetén az új tulajdonos köteles tiszteletben tartani a bérleti szerződést és az ebből eredő jogokat és kötelezettségeket.
Az Új Ptk. értelmében a lakásbérleti szerződést legtöbb 49 évre köthetjük, ellenkező esetben a hosszabb időtartam jogszerűen csökken a törvényben rögzített határidőre.
A bérlő elsőbbségi jogot élvez egy újabb bérleti szerződés esetén, amennyiben az előző szerződésből eredő jogait megfelelő módon teljesítette.
A szerződéses kötelezettségek indokolatlan nem teljesítése esetén a másik félnek jogában áll a szerződést felmondani. Amennyiben a szerződésben a felek nem rögzítették a jogszerű felmondás lehetőségét, akkor ezt csakis a bíróság rendelheti el.
A határozott időre kötött lakásbérleti szerződést a bérlő egyoldalúan felmondhatja egy 60 napos felmondási határidő betartása mellett.
Az esetleges viták elkerülése érdekében, a bérleti szerződés megkötésekor érdemes körültekintőnek lenni és a jogszabályok ismeretében eljárni, így minimálisra csökkentve a lakáskiadás legnagyobb kockázatát, hogy a bérlő nem hogy nem fizet, de esetleg ki sem akar költözni.
A téves birtoklevelek kijavításáról, megsemmisítéséről
„ Évekig elhúzódó eljárás után, végre kiállították a birtoklevelet a visszaszolgáltatott földterületre, de a telekeléshez szükséges dokumentáció elkészítésekor kiderült, hogy elírták a dűlő és a parcellaszámot. Mi a teendő ilyenkor?” – kérdezi H.K. olvasónk.
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a megyei földosztó bizottságok által kiállított birtoklevél (titlu de proprietate) téves adatokat, elírásokat tartalmaz, különösen a parcella vagy a dűlő számának a tekintetében.
A kataszteri és telekkönyvi nyílvántartásba vétel engedélyezésére, átvételére és telekelésre vonatkozó új Szabályzat értelmében, amelyet a Kataszteri Hivatal 2014. évi 700-as számú Igazgatói Rendelete hagyott jóvá, az elírásokat tartalmazó birtoklevelek kijavítására lehetőség van közvetlenül a helyi telekkönyvi hivataloknál, sok esetben a hiba orvosolható egy közigazgatási eljárás során, bírósági határozat nélkül.
A telekkönyvi hivatal, a megyei bizottság határozata alapján, kijavíthatja, módosíthatja a birtoklevelet, amennyiben az elírás a tulajdonos nevével, személyi számával, lakóhelyével, a parcella vagy a dűlő számával, a szomszédságokkal, a parcellák felületével vagy más olyan adatokkal kapcsolatos, amelyek nem befolyásolják a tulajdonosok jogosultságát vagy a visszaszolgáltatott teljes felület nagyságát (a birtoklevél számának, a kiállítás dátumának a kijavítása, stb.).
Az érdekelt személy bármikor kéréssel fordulhat a helyi földosztó bizottsághoz, az eljárás nincs határidőhöz kötve és illetékmentes. A helyi bizottság a kérést, csatolmányokkal együtt (eredeti birtoklevél, közjegyzői nyilatkozatok, jelentés, stb.) továbbítja a telekkönyvi hivatalnak, amely tanulmányozás után, jelentésben javaslatot tesz a megyei bizottságnak az eszközölni kívánt módosításokkal kapcsolatban.
Amennyiben a közigazgatási eljárás sikertelennek bizonyulna, peres eljárás útján kérhetjük a birtoklevél teljes vagy részleges megsemmisítését és a megyei földosztó bizottság kötelezését, hogy állítson ki egy új, ezennel a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazó birtoklevelet.
A bírósági eljárás illetékmentes és aránylag gyors, hiszen csak azt kell bizonyítanunk, hogy a birtoklevélen szerepelő adatok tévesek, illetve, hogy másnak nem szolgáltatták vissza a helyes adatokkal beazonosított telket. Erre hivatott a polgármesteri hivatal által kibocsátott tanúsítvány illetve egy topográfusi szakértői vélemény, amely tartalmazza a telek valós adatait, a helyes parcella és dűlőszám feltüntetésével. A per alatt a bíróság átiratot küld a telekkönyvi hivatalhoz, amely írásban igazolja, hogy a helyes parcella és dűlőszámmal beazonosított földterületre nem állították vissza a tulajdonjogot más személy javára.
Amennyiben a fent említett bizonyítékok alátámasztják az általunk felvázolt tényállást és jogi helyzetet, akkor a bíróság helyt ad kérésünknek és kötelezi a megyei bizottságot egy új, ezennel helyes birtoklevél kiállítására. Az elsőfokú határozat ellen 30 napon belül lehet fellebbezni.
A kilakoltatási, lakáskiürítési eljárásról
Az albérletből távozni nem akaró, tartozásokat felhalmozó, összeférhetetlen bérlő minden tulajdonos rémálma. Hogyan kerülhetjük el a problémás albérlőket és mit tehet ilyenkor az ingatlant kiadó tulajdonos?
A Polgári Perrendtartás a közjog szerinti lakáskiürítési per mellett egy gyorsított, különleges eljárást is szabályoz a jogtalanul használt vagy elfoglalt ingatlanokból való kilakoltatást illetően. Az érintett személynek választási lehetősége van a két eljárás között.
Ha a bérleti szerződés megszűnt és a használatba adó birtokba szeretné venni a bérleményt, első lépésként kötelező módon írásban fel kell szólítania a bérlőt, hogy a kézbesítéstől számított 30 napon belül ürítse ki és adja át az ingatlant (épület vagy telek). A végrehajtó által kiküldött felszólítás hiányában a bíróság elutasítja a bérlemény kiürítésére irányuló perindítási kérelmet.
Meghatározott időre kötött bérleti szerződés esetén a felszólítást a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal korábban kell küldeni. Határozatlan időtartamú bérleti szerződés esetén a szerződés felbontására irányuló felszólítás kilakoltatási, lakáskiürítési felszólításnak is minősül.
Míg a perrendtartás a bérlőnek egy 30 napos határidőt ír elő az ingatlan önkéntes kiürítésére, a jogcím nélkül önkényesen elfoglalt ingatlan esetén csupán egy 5 napos felszólítási határidőt rögzít.
Figyelem! Mivel a bérlő írásban lemondhat a felszólításról, egy jól megszerkesztett bérleti szerződéssel elkerülhető az előzetes eljárás és lényegesen felgyorsítható a kilakoltatás!
Amennyiben a felszólítást követően az érintett személy önszántából nem üríti ki és nem adja át a bérleményt, lakáskiürítési per kezdeményezhető az ingatlan elhelyezkedése szerint illetékes bíróságnál. Az új rendelkezés értelmében az alperes lakcímeként a szóban forgó ingatlant kell tekinteni, a bíróság innen idézi meg az alperest és ide közöl ki minden okiratot.
A gyorsított eljárás keretében kérhetjük a bérhátralék kifizetését is, viszont az esetleges károk megtérítése, hátralevő közköltség kifizetése vagy más kötelezettség teljesítésére irányuló követelés érvényesítése (lakcím módosítása) csakis külön eljárás keretén belül lehetséges.
Mivel egy különleges, gyorsított eljárásról van szó az alperes csakis az ellene felhozott indokokkal szemben védekezhet, nem fogalmazhat meg viszontkeresetet és nem hívhat perbe harmadik személyeket, az erre vonatkozó követelései kizárólag külön eljárásban érvényesíthetőek.
A bírói határozat végrehajtható és fellebbezéssel támadható meg a kihirdetéstől/kiközléstől számított 5 napon belül.
A lakáskiürítési per elkerülhető ha a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő közjegyzői vagy az adóhivatalnál bejegyzett okiratban kötelezettséget vállal a lakás elhagyására a bérleti szerződés megszűnésének esetére, mert ez esetben a szerződés bírósági végrehajtó által közvetlenül végrehajtható.
December 1 és március 1 között nem hajthatók végre a lakás rendeltetésű ingatlanokból való kilakoltatások, kivéve ha a tulajdonos bebizonyítja, hogy neki és családjának nincs megfelelő lakása vagy pedig a kilakoltatni kívánt személy rendelkezik egy másik lakással, ahova azonnal beköltözhet.
A tél idején fennálló kilakoltatási tilalom nem vonatkozik az önkényesen, jogcím nélkül foglalt lakás rendeltetésű ingatlanokra illetve azon személyekre akikkel szemben az együttélési viszonyok veszélyeztetése vagy csendháborítás miatt rendelték el a kilakoltatást.
A vagyonközösség megszüntetésére vonatkozó általános szabályok
“Közös lónak túros a háta” – szoktuk emlegetni vagyonközösség esetén, amely nemcsak a felek akaratából (szerződés, házasság), hanem ettől függetlenül is keletkezhet. Gondoljunk csak az öröklésre. A tulajdonostársaitól bárki “megszabadulhat” azzal, ha valaki számára értékesíti a saját tulajdoni hányadát. De mit tehet az, aki ragaszkodik a tulajdonjogához és nem kívánja elidegeníteni a részét? Vajon egymásra vannak utalva a tulajdonostársak? Van lehetőség a tulajdonközösség megszüntetésére?
A tulajdonközösség olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg.
Alapelv, hogy senkit sem lehet mással vagyonközösségre kényszeríteni, ezt fenntartani, ha ő nem akarja.
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, de ahhoz, hogy a megállapodás érvényes legyen, tartalmaznia kell az összes tulajdonostárs jóváhagyását.
A megosztás módjára nézve elsősorban a felek egyezsége az irányadó, de ha valamely kérdésben a felek nem tudnak megegyezni, akkor a bíróságra vár a vagyonközösség megszüntetése.
A Polgári törvénykönyv 676. cikkelyének értelmében a tulajdonközösség megszüntetésének elvileg három fő módja ismeretes:
- a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Erre csakis az osztható dolgok esetében kerülhet sor;
- a bíróság a közös tulajdon tárgyait, megfelelő ellenérték kifizetése fejében, egy vagy több tulajdonostárs részére ítélheti;
- ha másként nem lehetséges, akkor érték szerinti megosztásra kerül sor, amely által a vagyonközösség tárgyát értékesítik és a vételárat osztják el a tulajdoni hányadok szerint.
Elsődleges szempont a felek által megállapodott értékesítés, de amennyiben a felek nem tudnak
egyhangúlag megegyezni, akkor a bíróság elrendeli a közös tulajdon tárgyának az árverésen való értékesítését.
A tulajdonközösség megszüntetésére irányuló per megindításához kapcsolódó eljárásjogi szabályokat a Polgári perrendtartásról szóló tv. 979-995. cikkelyei tartalmazzák.
A vagyonközösség megszüntetéséről csakis az összes tulajdonostárs perben állása esetében lehet határozni.
A felperes köteles a keresetlevélben megjelölni a pertárgy értékét, mivel ez képezi a 3%-os eljárási illeték alapját. A költségtakarékosság érdekében tanácsos az adózandó értékre hivatkozni.
Ezen perek egyik sajátossága hogy a perköltségeket a felek egymás között arányosan megosztva viselik, mivel nem beszélhetünk egy ilyen perben a klasszikus értelemben vett perveszteségről amiatt, hogy a megosztás mindegyik tulajdonostárs érdekét szolgálja.
A végleges bírósági ítélet a tulajdonostársak között végrehajtható kötelmi jogviszonyt hoz létre, amely lényegében a tulajdonostársak kötelezését jelenti a közös ingatlan természetbeni megosztására, a tulajdonjog átruházására, még abban az esetben is ha a felek nem kérték az ingóság vagy ingatlan átadását vagy ezt a bíróság nem rendelte el.
Az elsőfokú bíróság által kimondott ítélet érdemben felülbírálható fellebbezés útján.
„Közjegyző előtt megírt lakásbérleti szerződésünk értelmezhető záradékokat tartalmaz, nem egyértelmű a szerződés időtartama. Mit lehet tenni ilyen esetben, hogyan lehet orvosolni ezt a helyzetet? – kérdezi olvasónk.
A felek kérelmezhetik vagy a közjegyző hivatalból kijavíthatja, kiegészítheti a téves, hibás vagy mulasztásokat tartalmazó hiteles dokumentumokat. A helyreigazító végzést a jegyző csakis a felek beleegyezésével eszközölheti, a javításról pedig az adott okirat minden egyes eredeti példányán megjegyzést kell tenni.
Amennyiben a felek nem értenek egyet a javasolt helyreigazítással vagy a rendelkezésre álló dokumentumok nem teszik lehetővé a hiba kijavítását, a közjegyző elutasító végzésben megtagadhatja a kérelmezett módosítás végrehajtását.
A visszautasító végzés ellen, az érdekelt személy, a kézbesítéstől számított 10 napon belül panaszt nyújthat be a közjegyző székhelye szerint illetékes bíróságnál. A bíróság elrendeli a hiba helyreigazítását vagy az okirat kiegészítését, amennyiben a bizonyítékok alapján úgy értékeli, hogy a közjegyző indokolatlanul és törvénytelenül tagadta meg ezek eszközölését.
Amennyiben a fenti eljárás nem alkalmas a hiba kijavítására, kérelmezhetjük a szerződés értelmezését a közjog szerinti bírósági eljárás keretén belül is. A Ptk. 1266-1269. cikkelyei szerint a szerződést a felek egybevágó akarata szerint kell értelmezni és nem pedig a kifejezések szó szoros jelentése alapján. Ennek megállapítására a bíróság megvizsgálja a szerződés célját, a felek között folytatott tárgyalásokat, a köztük kialakult gyakorlatot és szokásokat valamint az egyezség megkötése utáni magatartásukat. A szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szövegösszefüggésükben szokásos értelme szerint valamint tárgya és célja figyelembevételével kell értelmezni.
A szerződések hatályosulásának elve értelmében, a záradékokat úgy értelmezzük, hogy azok biztosítani tudják a szerződés tényleges megvalósulását, ne vezessenek ésszerűtlen következtetésekhez.
Az ingatlanok elbirtoklására vonatkozó bírósági eljárásról
Gyakran előfordul, hogy idegen tulajdonban lévő ingatlant huzamos ideig sajátunkként használunk és ezáltal, elbirtoklás útján, megszerezhetjük annak tulajdonjogát.
Felcsillanhat a szemünk, amikor hallunk az elbirtoklás fogalmáról, viszont az erre vonatkozó, törvényben előírt, szigorú feltételrendszer már kevésbé közismert. Íme, leegyszerűsítve az erre vonatkozó alapvető eljárási szabályok!
Az elbirtoklás eredeti tulajdonszerzési mód, amely a forgalom biztonsága érdekében jogvédelmet hivatott biztosítani annak a birtokosnak, aki az ingatlant a törvényben előírt feltételek mellett huzamosabb ideig szakadatlanul használja, ha a tulajdonos a tulajdonjogával hosszabb ideig nem él.
Erdélyben, ahol a kataszteren alapuló telekkönyvi rendszer látja el az ingatlan nyilvántartást, az elbirtoklási határidő esetenként lehet 5, 10, 20 vagy 30 év, annak függvényében, hogy mikortól és milyen meghatározott körülmények között birtokoljuk az adott ingatlant.
Az elbirtoklásra a 2013 február 15.-én hatályba lépett Új Polgári Perrendtartásról szóló tv. 1049 – 1052-es cikkelyei új, különleges bírósági eljárást írnak elő.
Ezek értelmében, amennyiben az elbirtokláshoz szükséges minden feltétel adott, akkor a tulajdonjog megállapításához, bírósági eljárást kell kezdeményezni, vagyis pert kell indítani az ingatlan helye szerint illetékes bíróságnál.
A keresethez csatolandó akták:
-a telekkönyvi tulajdonos halotti anyakönyvi kivonata,
-a telekkönyvi tulajdonos hagyatékának az átadására vonatkozó közjegyzői végzés, illetve az örökösök neve,
-a polgármesteri hivatal által kiállított dokumetum, amely tanúsítja, hogy az ingatlan nem közterület,
-adóigazolás,
-szakértői vélemény (Mivel a kérlemező még nem rendelkezik az ingatlan feletti tulajdonjoggal, vitatható a törvény által előírt kataszteri dokumentáció csatolásának a kötelezettsége.),
-telekkönyvi kivonat és
-legalább két tanú neve és lakcíme.
A kereset beiktatását követően a bíróság megidézi a telekkönyvi tulajdonost vagy ennek örököseit és elrendeli a perre vontakozó hirdetmény kifüggesztését a per tárgyát képező ingatlannál, a bíróság székhelyénél, a telekkönyvi hivatalnál és a polgármesteri hivatalnál, illetve elrendeli a hirdetmény kiközlését két széles körben elterjedt újságban is.
Mindezen eljárások költségeit a felperes hivatott viselni.
Amennyiben a legutolsó hirdetménytől számított 6 hónapon belül az érintett felek nem ellenkeznek vagy a telekkönyvi tulajdonos halott vagy lemondott a tulajdonjogról, akkor a bíróság, a felperes és a tanúk meghallgatása után, végzésben érdemben határoz.
Ellenkezés esetén a felperesnek lehetősége van válasziratot benyújtani, amelynek kiközlése után a bíróság határozatban rendelkezik a tulajdonjog megszerzéséről.
Az elsőfokú bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. Az így megszerzett tulajdonjogot a bíróság ítélete alapján lehet csak az ingatlan-nyilvántartásba ideiglenesen vagy véglegesen bejegyeztetni.
Mivel sokunk számára ingatlanjaink képviselik a legnagyobb értéket az anyagi javaink körében, ne feledjük hogy, mindez azt is jelenti, hogy aki a tulajdonjogával hosszabb ideig nem él, az megnyitja a lehetőségét annak, hogy az ingatlanát békésen, háborítatlanul birtokló személy megszerezhesse annak tulajdonjogát.